Sok rokon tényleg sok segítséggel jár, volt is hátradőlés feltett lábakkal, miközben fiacska kacagva mászatta négykézláb a nagyobbakat a karácsonyfa alatt. De sok zajjal is, meg felfordulással, tanácsokkal, kérdésekkel, elcsúszó napirenddel. Ha a rendszerhez és három fős hétköznapokhoz szokott anyaidegek néha túlfeszülnek a nagy ünneplésben, jobb gyorsan meglépni egy körre és kituszkolni a feszültséget a friss levegőre, elvégre mi felnőttek vagyunk, már nem ordítunk, toporzékolunk…

Engedjük el, engedjük meg! — ezen a pár napon nem múlik semmi. Cserébe a hozzáállásunkon áll vagy bukik minden. Én majdnem beleestem egy jajjnemalsziknemhallgatrámkifogbuknihanemalszik nyomasztásba, de apuka időben kiragadott belőle, és lám, másfél órával később ugyan, de békésen alszik a gyermek, mi meg közben kávéztunk egyet a felnőttekkel.

Hisztimentes Ünnepeket!

Fotó: Boncsér Orsi https://www.facebook.com/szuziesanaplopok/?fref=ts