2014. július 4. | Sorozatokvárandósság | olvasók: 67

A pocaklakó

Mostanra egészen sok tapasztalatot gyűjtöttünk, hogy mi minden megeshet méhen kívül is, de elgondolkodtató, hogy ezt a cikket kis változtatással, akár most is írhattam volna. Még szerencse, hogy nem csak a gyerekünk fejlődőképes, hanem a humorérzékünk is!

“Gyakran hallok komikusan megfogalmazott sztorikat a gyermekvárás idejéből, például amikor “Zsoltika azért se(!) akart befordulni, akkor fél napot töltöttem híd állásban, hátha méltóztatik megfordulni!”. És hogy “Simi éppen a lábujjkáit a bordáim közé dugdossa, miközben a fejével a húgyhólyagomat fejelgeti”. Vagy ahogy én sztorizgatok arról, hogyha oldalt fekvéssel próbálkozom, akkor egy percen belül dübörög Jonatán, és elkezdni kapirgálni az oldalamat, mint egy kisegér, hogy azonnal forduljak vissza.

Ezek a valójában kellemetlen megtapasztalások tényleg vicces történetek, vagy csak az anyai lelkiismeret csomagolja humorba őket?

Bár szájunk sarkán félmosollyal meséljük ezeket, de gyakorlatilag már most olyan dolgokat feltételezünk Édes Babáról, hogy szembeszegül az anyai akaratnak, vagy éppen az anyja bosszantására tevékenyedik odabent. Szándékosságot tulajdonítunk minden megmozdulásuknak — és rosszabb pillanatainkban még sok mást is… De hogy is van ez?

Azt hiszem úgy, hogy irtóra szeretnénk már az első percttől kezdve kapcsolatba lépni velük. Nagyon igyekszünk megérteni a jelzéseiket, minden moccanásukat és úgy egyáltalán mindazt, ami ilyenkor a természet rendje szerint, ám a beleszólásunk nélkül zajlik bennünk…

Viszont ezeket az információkat csak a saját rendszerünkben tudjuk értelmezni. A saját, felnőtt gondolatvilágunkban kell dekódolni egy más szinten leledző élet üzeneteit. És így történik meg, hogy a nyájas anyai szív, az őt ért ingereket esetleg félreértelmezve, egyszer csak dühbe gurul, és olyat mond…amit komolyan is gondol egy icike-picike pillanatra.

Röstellem, de amikor már egy ideje nem tudtam hogyan feküdni: vagy a ritmikusan pattogó csuklása nem hagyott aludni (kergetett az őrületbe), vagy a különböző pontokon kidudorodó végtagjai miatt kellett folyamatosan pozíciót változtatnom (bálna a lavorban), miközben elvétve légszomj vagy erős szívdobogás jött rám, akkor hirtelen felültem és félhangosan kicsusszant: “te kis buzi!” – amit aztán nehezen magyaráztam meg az éppen betoppanó, büszke apának…

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

×

eDM (elektronikus direkt marketing) fogalma:

Minden olyan blogértesítő, e-mail, tájékoztatás stb., ami tartalmazza a blog nevét, megjelölését, tevékenységét.