2017. február 3. | GyereknevelésHiszti? | olvasók: 575

Ez most hiszti!

Véletlenül kiszórta a táskámból a pénzérméket, aminek annyira megörült, hogy még fel is sikított és mutatta. Imádom ezt az őszinte rácsodálkozást! — egy pillanatra még én is elhiszem, hogy ez mennyire fantaszikus…

Persze elillan, mikor arra jövök vissza, hogy félbemaradt az összeszedegetés, mert másik játékba kezdett. (És már nagyon kellene indulni, de még fényévekre érzem magunkat tőle.) Majd ráérek később következetesnek lenni alapon, gyorsan elkezdem fölkapkodni őket ahelyett, hogy őt venném rá ugyanerre. Csak azzal nem számoltam, hogy hirtelen csatakiáltásokkal indul meg felém. Megtorpan, toporzékol, hogy nemnemnemnem.

Ez most hiszti! — villan fel előttem egy hang régről. Engedelmesen váltok szigorúra.

A számba van adva, hogy ennek véget kell vetnem. De ő kirántja a kezét az enyémből, tovább rohan és négykézláb vágja magát, sír.


Édesem… Látom a kínt rajta. Meglátom, hogy bent rekedt a szó, ami lehet még ki se jött soha. Nem tudja elmondani! Nem tudott odakiáltani nekem, hogy “héé, anya, azt majd én befejezem!”. Vagy akármi mást, ehelyett csak a szándék lódult meg benne, amire rácsapott a csalódottság, mert már késő volt, a kezemben voltak a pénzek, gyorsan történt minden.

Úgy megsajnáltam, ahogy bömbölt a padlónak! Beszéltem hozzá, hogy már értem, hogy azt szeretted volna, hogy hagyjam abba, csak még nem tudtad kimondani nekem. Elég nagy vagy már, hogy akarjál, de kicsi még, hogy mindent elmondj, igaz? — ölelgettem, ahogy hüppögve a nyakamba roskadt.

kelt.: Jonatán 2 éves korában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

×

eDM (elektronikus direkt marketing) fogalma:

Minden olyan blogértesítő, e-mail, tájékoztatás stb., ami tartalmazza a blog nevét, megjelölését, tevékenységét.