2015. március 10. | AnyaságApaság | olvasók: 358

Aktív apaság

A fotó címe: A jól végzett munka gyümölcse

Apát láthatjuk, amint a kanapén elnyúlva pihenteti még egy kicsit a szemét, míg a kétévese önfeledten játszik mellette. És én sem kellek hozzájuk! Sok szép, közös momentuma van a családi életnek, de ugye tudjátok, miről beszélek, ha azt mondom, hogy ez így egészen idilli?

Már egy évvel ezelőtt megmondta az ölében játszó szöszi buksi fölül:

„Ezt a jövőnkért teszem.” – filmbe illően hunyorított és én szempillát rebegtettem.

Elnézve őket, kirajzolódni látom az ívet, ahogy az apró kezek ügyetlenségéből mostanra tornyok, házak, lépcsők épülnek. Körülöttük zajlik az élet: autók ugratnak föl, bácsik csücsülnek a tetejére, buszok parkolnak le. A legózás lett apa projektje.

Régebben még gátolta az a „hiedelem”, hogy a férfi nem tud mit kezdeni a gyerekkel, amíg nem beszél. Bíztattam, hogy én se mindig! Aztán előkerült a DUPLO, amit gyerekkorában ő is imádott. 

Sokszor hallottam, ahogy tanítgatja a kicsi ujjakat: „Így fogd meg, először illeszd össze, utána nyomd csak rá!”. Egyidejűleg fejlődik a kicsi finommotoros mozgása, a szókincse, a figyeleme és a türeleme. Aztán lehet szín szerint is kombinálni az építőelemeket. Évekig elkíséri még ez a játék, éppen az aktuális fejlettségi szintjének megfelelően.

Köszi, apa!

Sokkal könnyebb dolgom van, amikor elég be-bepillantanom a nappaliban legózó fiunkra, amíg gyorsan megmosom a hajam a csapban, vagy összedobom az ebédet, hogy ne alvásidőben kelljen.

Nekem sem ment mindig a gyurmakolbász gyártás vagy a bunkizás. Nem volt hozzá kedvem, és minél jobban erőltette a gyerek, annál jobban befeszültem. Megéltem azt, amitől mindig is tartottam, amikor még nem volt gyerekem és csak elképzeltem, hogy majd muszáj lesz vele játszanom. Én ettől „a muszájtól” begyulladtam!

Játékunalom ellen bevált a tanítgatás. Csináljunk valami olyat, ami (nekünk is) sikerélmény lehet. Vétek volna nem kihasználni felnőtt mivoltunk jelentőségét, ami nem a szabályok felállításában rejlik és nem is az a legszórakoztatóbb része.

Hanem az, amikor rájövünk, hogy ez a csöpp kis emberke még mennyi alapvető dologra rácsodálkozik! Így színlelés és erőlködés nélkül máris aktív részesei vagyunk az együttlétnek. Merem állítani, hogy a tudásunk a legjobb játékszer. El lehet lenni úgy is a kicsi gyerekkel, hogy a telefont nyomkodjuk közben, ő meg a nagy halom játékot, amíg meg nem unja. Aztán lehet újakat venni, meg még újabbakat. De csak ideig-óráig helyettesíti a figyelmünket az újdonság ereje, ha nem tud mit kezdeni a játékszerrel – mert az önállóságot is tanulni kell.

kelt.: Jonatán 2 éves korában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

×

eDM (elektronikus direkt marketing) fogalma:

Minden olyan blogértesítő, e-mail, tájékoztatás stb., ami tartalmazza a blog nevét, megjelölését, tevékenységét.