2016. január 16. | Sorozatokbeszoktatás | olvasók: 669

5. Anya kiszoktatása

Utólag könnyebb kiemelni azokat a momentumokat, amelyek nélkül nem sikerült volna ilyen szépen a bölcsődei beszoktatás, ezért nem is napokra bontva folytatom. Az időtartama egyébként is annyira gyerek/szülő/intézményfüggő. Nehogy stresszeljen bárkit is, hogy XY bezzeg X nap alatt beszokott! Van egy hosszabbtávú cél: hogy 1, 2, 3 és 10 hét múlva is menni akarjon..

Például, hogy mielőbb át kellene adni az irányítást a bölcsis néninek. Ott ő lesz számára az elsődleges személy, akihez kötődhet, nem anya. Az ehhez vezető úton, amikor először sírja el magát, és már nem minket keres vígaszért, mert megtalálta őt, akkor egyenesben vagyunk.

Fájó? Sose nézzük ezt az oldalát! Csak a napfényes felé forduljunk, ami arra emlékeztet, hogy kölcsönkapott ékszert hordozunk mi, a legszerencsésebbek…

Aztán olyan is lehet, hogy teszteli, ami addig nem okozott gondot. Például, hogy önállóan besétáljon a kapun. Egyik reggel megtorpant, és odaállt a falhoz. Kipróbálta, hogy most mi lesz? Az lett, hogy én besétáltam, mint mindig, és a bölcsis nénire bíztam. Aki játékosan felvette, így én nyitottam nekik ajtót. Nevettünk. Furcsa volt egy pillanatra, hogy ő áll ott az én gyerekemmel. Úgy átvettem volna hirtelen! De azt akartam, hogy lássa: ez teljesen rendben van, jókedvű vagyok velük együtt. (Gyorsan a legrosszabb esetre gondoltam, hogy őszinte lehessen a mosolyom: akár lehetne borzasztó ellenszenves is ez nő, de egyáltalán nem az.)

Nagy megnyugvás, amikor idáig elérkezünk. Már csak ki kell jutnunk az épületből. Egy olvasó írta, hogy ez áll az egyik óvoda üzenőfalán:

Túl vagyunk a kicsik óvodai beszoktatásán, lassan a szülőket is sikerül megnyugtatni és kiterelni a folyosóról.”

Visszakozás

Amikor először készültem elhagyni az épületet, újra feljöttek a kétségeim. Aztán türelmetlenkedni kezdtem, amikor váratlanul visszajött hozzám, így mégse tudtam kimenni.  Noszogattam. Úgy éreztem, hogy „Már simán mehetnék, max. sír egy kicsit!” — el sem hittem, hogy ezt gondolom.

Valószínűleg addigra fáradtam el lelkileg abban, hogy koncentráljak erre az egész folyamatra, lenyugtassam az aggodalmaskodó gondolataimat, időben feküdjünk, időben keljünk, jókedvűen jussunk el a reggelitől a felöltözésen át a bölcsiig. Túl akartam már lenni rajta!

Türelem rózsát terem

Megint csak jól jött, hogy hallgattam a tapasztaltabbakra. Akik azt mondták, hogy „Nyugalom, várjam meg, amíg kimennek az udvarra”. Jonatán tudta, hogy el fogok menni, mert beszéltünk róla reggel, de a nyílt elválás sok lett volna neki. Vagy nekem.

Aznap direkt beültem a kedvenc helyemre.Ezúttal melegen ihattam a kávémat, megszakítás nélkül beszélgethettem a barátnőmmel, akinek az volt már a harmadik napja. Mégis úgy ültünk ott, mint valami szappanoperában! Az a másfél óra persze fel sem tűnt a kisembernek, csak én dobogtam végig a kiszoktatásomat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

×

eDM (elektronikus direkt marketing) fogalma:

Minden olyan blogértesítő, e-mail, tájékoztatás stb., ami tartalmazza a blog nevét, megjelölését, tevékenységét.